15. rész

http://www.youtube.com/watch?v=cOQDsmEqVt8



Fogalmam nem volt, hogy milyen ruhában mehetnék egy sztárokkal teli buliba, így nagy gondban voltam. Péntek délután aztán az anyukámat hívtam el magammal, hogy nézzünk szét, és válasszunk valami szépet. Más lány talán a barátnőjét vitte volna, de mi nagyon kevés időt töltöttünk mostanában együtt az X-faktor miatt, és hiányzott. Előtte is szerettem vele mászkálni, most pedig már hiányoztak a közös programok. Sokáig mászkáltunk üzletekből ki-be, mire aztán megtaláltuk a tökéletes darabot. Vettünk hozzá egy cipőt és táskát is. Amikor befejeztük a vásárlást fáradtan ültünk be egy étterembe, hogy megebédeljünk, és közben jókat beszélgettünk. Elégedett voltam ezzel a mai nappal, és már izgatottan vártam a holnapit.

***

Másnap este fél 8-kor kezdtem el készülődni, ugyanis Justin 9-re ígérkezett. Vettem egy fél órás fürdőt, ahol nyugodtan áztattam magam, miközben zenét hallgattam. Nagyon jól esett, csak azért szálltam aztán ki a kádból, mert a víz kezdett kihűlni. Fürdés után a szobámba mentem, ahol felvettem a ruhámat, majd a tükör előtt állva azon gondolkoztam, hogy milyen legyen a hajam, és a sminkem. Rövid tanakodás után aztán eldöntöttem, és a hajamat kicsit begöndörítettem. A sminkelést nem vittem túlzásba, de azért nem olyan volt, mint amilyen tőlem megszokott. Kicsit erősebben festettem ki magam, hiszen mégis csak egy buliba megyek. Ez az egész készülődés kicsit olyan érzést keltett bennem, mintha randizni mennénk, pedig határozottan nem. Gondolom rengetegen, lesznek majd ezen a partin, tehát ez nem mondható randinak. Már csak remélni tudtam, hogy ezt Justin is ugyanígy gondolja. Kíváncsi voltam, hogy fog viselkedni, mivel mostanában nem találkoztunk. Reméltem, hogy elfogadta a tényt, miszerint nekem barátom van. Eldöntöttem magamban, ha egyszer is bepróbálkozik, eljövök.
9 után pár perccel érkezett meg, az apukám engedte be, ugyanis én még az emeleten tartózkodtam, de amint meghallottam, hogy itt van, gyorsan lementem. Nem akartam, hogy a szüleim felesleges hülyeségeket beszéljenek neki.
- Szia. - köszöntem neki, amikor leértem.
- Szia. - mosolygott, majd végig nézett rajtam.
- Akkor mi megyünk, nem tudom, mikor jövök. - fordultam apu felé. Anyu nem tartózkodott itt.
- Rendben. - bólintott. Justin a kezét nyújtotta felém, én pedig vonakodva ugyan, de elfogadtam, aztán kivezetett az autójához. Mindketten beültünk, és azonnal el is indultunk. Az út csupán 15 perc volt, és ezt az időt csendben tettük meg. Amikor odaértünk, és kiszálltunk az autóból, meglepődve néztem fel a hatalmas, ablakokból álló házra, ami tele volt emberekkel.
- Úristen. - suttogtam, miközben felnéztem Justinra, aki csak vigyorogva csóválta a fejét.
- Majd megszokod. Na gyere. - fogta meg a kezemet, majd magával kezdet ell húzni be a házba. Keresztül vezetett a tömegen, miközben keresett valakit. Nem tartott sokáig, és 2 férfi előtt álltunk meg. - Ash, ők itt Scooter a menedzserem, és Ryan a sytlistom. - mutatott be nekik.
- Sziasztok. - köszöntem egy halvány mosollyal az arcomon, majd ők is üdvözöltek egy-egy puszival, és elmondták, hogy örülnek a találkozásnak. Szimpatikus embereknek tűntek. Főleg Ryan, aki olyan vidám figura. Egy kicsit beszélgetünk velük, de aztán tovább álltunk. Justin sok mindenkit ismert itt, szinte mindenkivel váltott pár szót, akiket elmellőztünk. Végül aztán az udvarra mentünk, ahol szintén nem volt kevesen, de azért mégsem annyian, mint bent. Pár sráchoz mentünk oda, akikről aztán meg tudtam, hogy Bieber haverjai. Bemutatkoztunk egymásnak, majd mi is helyet foglaltunk közöttük. Örültem, hogy hozzánk hasonló fiataloknál foglaltunk  helyet, kicsit felengedtem köztük. Mindannyian nagyon viccesek és beszédesek voltak. Nagyon sokat nevettem rajtuk. Közben persze az alkoholos italok is fogytak, így pár pohár pezsgő után már megéreztem a hatását a szervezetemben.
Éppen egy vicces sztorin nevettem, amikor a Chad és Ryan felálltak, hogy hoznak még piát, aztán már ott sem voltak.
- Köszönöm, hogy meghívtál. Jól érzem magam. - fordultam Justin felé.
- Én örülök, hogy eljötték. - mosolygott. - Tudod, még nem mondtam, de nagyon gyönyörű vagy. - tett a kezét fedetlen combjaimra, és egy kicsit közelebb ült, noha már eddig is csak pár centi volt a lábaink között. - Egész este alig tudom rólad levenni a szememet.
- Észrevettem. - kuncogtam, és ő is felnevetett.
- Nem tehetek róla, ha ilyen észvesztő vagy. - bókolt tovább, és közben közelebb hajolt az arcával.
- Ne túlozz. - suttogtam szinte már az ajkaiba.
- Nem szoktam. - halkul el ő is, aztán nem tétovázott tovább, megcsókolt, én pedig nem toltam el, hanem viszonoztam. Kezemet felvezettem a karján a tarkójára, úgy húztam magamhoz közelebb, ő pedig a combomba markolt, úgy vont magához még jobban, így testünk teljesen egymásnak feszült. A csókja szenvedélyes volt, vággyal teli, én pedig most először élveztem. Nem gondoltam semmire, csak átadtam magam az érzésnek, és hagytam, hogy ajkai a sajátomat kényeztessék. Most nem én taszítottam el magamtól, hanem ő vetett véget a kis játékunknak. Pihegve váltunk el egymástól, de nem távolodtunk, homlokát az enyémnek döntötte, úgy nézett a szemeimbe.
- Ezt nem lenne szabad, jobb lesz, ha most elmegyek. - suttogtam, de ő nem szólalt meg. A hajamat kisimította az arcomból, és egy újabb kis puszit kaptam tőle.
- Zavarok? - hallottam meg hirtelen a hátam mögül Scooter hangját, mire mi azonnal szétröppentünk.
- Nem. - álltam fel. - Én már úgyis indulni akartam. - mondtam zavartan.
- Ashley, ne már. - nézett rám Justin könyörögve.
- Majd találkozunk, sziasztok. - hagytam figyelmen kívül a kérését, és miután felkaptam a táskámat kikerülve Scootert elmentem onnan, keresztül a tömegen, majd ki a házból. Hívtam egy taxit, aztán csak vártam.
- Ashley! - jelent meg mögöttem lihegve Justin.
- Menj vissza! Ez hiba volt. - mondtam neki, de a hangom elcsuklott közben, aztán már csak azt éreztem, hogy e könnyeim utat törnek maguknak lefelé az arcomon.
- Ne sírj, kérlek. - jött közelebb, és letakarta törölni a könnyeket az arcomról, de nem hagytam, hogy hozzám érjen.
- Elég, Justin! Ezt nem szabad, hát nem érted? - sírtam, és közben dühösen töröltem le magamnak a könnyeket.
- Miért nem, Azért mert ott van Austin? Te is tudod, hogy nem vagyok közömbös a számodra, különben nem csókoltál volna vissza. Mikor vallod már be magadnak? - tárta szét a karjait.
- Ez csupán az alkohol miatt volt, én Austint szeretem, értesd meg! Köztünk nem lesz semmi, fogadd ezt el!
- Tudod mit, Ashely? - emelte fel a hangját. - Elegem van már abból, hogy én több hete teperek utánad, mert igazán kedvellek, és tetszel, de már elegem van, hogy folyton visszautasítasz. Gyerekesen viselkedsz, mert nyilvánvaló, hogy nem szereted már őt, mert akkor nem lennél itt, nem jöttél volna el ide, nem csókoltál volna vissza kétszer is! Nőj fel végre, és valld be legalább magadnak az érzéseidet! - kiabálta, majd megcsóválta a fejét és ott hagyott. Köpni, nyelni nem tudtam.

Remélem tetszett, és leírjátok a véleményeteket! :)